keresési feltétel:

A tanuló szervezet kialakítása coaching-gal


A valódi tanuló szervezet létrehozása a coaching azon fajtájával, amely folyamatos, és a szervezeten belül dolgozók (vezetők) végzik.

Ahhoz, hogy a vállalat valódi tanuló szervezet legyen, többet kell tennünk annál, minthogy megtanítjuk az egyes vezetőket és a menedzsereket arra, hogyan kell jobban coacholni. A coachingot olyan szervezeti képességgé is kell tennie, amely szervesen illeszkedik a vállalati kultúrába. És ahhoz, hogy ez sikerüljön, olyan kulturális átalakulást kell végrehajtani, amely a következő lépéseket foglalja magában.

A tanuló szervezet kialakításához vezető lépések

A “miért” megfogalmazása: A vezetők és a szakemberek elfoglalt emberek. Ha a coaching csak a HR által erőltetett legújabb hóbortnak tűnik számukra, akkor a szemüket fogják forgatni, és a lehető legkevésbé fognak megfelelni a követelményeknek. Ha azt szeretnénk, hogy a coaching-ot ne csak személyes készségként, hanem kulturális erőforrásként is elfogadják, akkor világossá kell tennünk, hogy miért értékes az üzlet és a saját sikerük szempontjából is.

Példamutató viselkedés: Ha azt szeretnénk, hogy a munkatársak elfogadják a coaching-ot, először nekünk kell elfogadnunk és konzisztensen aszerint viselkednünk. Senki sem csinálta ezt jobban, mint Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója. Amint azt a London Business School egyik esettanulmánya megállapítja, amikor Nadella 2014-ben átvette az irányítást, ő volt csupán a harmadik vezérigazgató a vállalat négy évtizedes történetében. Elődje, Steve Ballmer 14 éves hivatali ideje alatt a bevétel megháromszorozódott, a nyereség pedig megduplázódott, de ennek az időszaknak a végére a vállalat elvesztette a lendületét. Az ellenőrzés és az ítélkezés kultúrája uralkodott, és az alábbi vezetői gondolkodásmód rögzült: a vezetők aszerint értékelték a közvetlen munkatársakat, hogy mennyire jól sajátították el a készségeket, és mennyire termeltek olyan számokat, amelyek lehetővé tették számukra, hogy megismételjék a múltbeli sikereket.

Ez a kultúra jelentősen hozzájárult a Microsoft figyelemre méltó dominanciájához a személyi számítógépek világában. De ahogy a technológiai ágazatban az energia az okostelefonok és a felhő felé fordult, a régi vezetési gyakorlatok kezdték akadályozni a fejlődést. Mire Nadella átvette az irányítást, a kockázatkerülés és a belső politika akadályozta a részlegek közötti együttműködést, a felsővezetők ellenálltak a nyílt forráskódú innovációnak, a vállalat részvényárfolyama pedig megtorpant. Ráadásul a technológiák olyan gyorsan változtak, hogy a vezetők gyakran elavult ismeretekkel és gyakorlatokkal rendelkeztek, de ezeket adták tovább, hiszen ezekről tudták, hogy hogyan kell csinálni.

Nadella gyorsan felismerte, hogy a Microsoftnak kulturális átalakításra van szüksége. Ahhoz, hogy visszanyerje lendületét, és az új környezetben is érvényesülni tudjon, a vállalatnak el kellett távolodnia a berögzült vezetői stílustól, és ehelyett ki kellett alakítania azt, amit Carol Dweck stanfordi pszichológus növekedési gondolkodásmódnak nevezett, amelyben a szervezetben mindenki nyitott a folyamatos tanulásra és kockázatvállalásra. Ahogy maga Nadella találóan fogalmazott, a vállalat vezetőinek a "mindent tudók" helyett "tanuló"-knak kellett lenniük. A szervezetnek pedig "tanuló szervezet"-nek.

Nadella megértette, hogy a folyamatnak nála kell kezdődnie, ezért elkezdte modellezni azokat a viselkedési formákat, amelyeket a Microsoft a mai napig elvár a vezetőitől. Mindenkitől, akivel beszélt, kikérte a véleményét, és empatikusan meghallgatta a mondanivalójukat. Nem irányító kérdéseket tett fel, demonstrálva, hogy szerepe inkább a támogatás, mint az ítélkezés. Bátorította az embereket, hogy nyíltan beszéljenek a hibáikról, és tanuljanak belőlük. "Veled van" - mondta Jean-Phillipe Courtois, a vezetői csapatának egyik tagja. "Érezni lehet. Látod a testbeszédét. Nem számít, hogy felsővezető vagy-e vagy első vonalbeli eladó; ő pontosan ugyanolyan jól figyel.".

Képességfejlesztés az egész szervezeten belül: Miután Nadella lett a Microsoft vezérigazgatója, a vállalati légkör megváltozott, és a vállalat teljesítménye megugrott. Azonban nemcsak Nadellának volt köszönhető ez a változás. A több mint 130 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál a vezetői csapat tagjaira is hagyatkozott, hogy a növekedési gondolkodásmódot az egyes üzletágak egyedi tulajdonságaihoz és követelményeihez igazítsák. Courtois számára - aki 2016-ban vette át a Microsoft globális értékesítésének, marketingjének és működésének irányítását - ez azt jelentette, hogy a kultúrát a parancsolgatás és irányítás helyett a coaching kultúrájává kellett alakítania. 

Akadályok megszüntetése: Mint sok más szervezetnél, a Microsoftnál is a negyedéves üzleti felülvizsgálatok diktálták a vezetői élet ritmusát. Ezek közül az egyik, a januári év eleji értékelés néven ismert éves összejövetel volt a parancsuralmi kultúra egyik leglátványosabb megnyilvánulása.

Itt a felsővezetők szinte diktatórikus hangulatban kérdőre vonták a menedzsereket az eredményekről és a tervekről. Az efajta “kultúrája” a kérdezésnek félelemmel töltötte el az embereket mert úgy érezték, hogy azért mennek el erre a megbeszélésre, hogy személyesen ítélkezzenek felettük. Ezért úgy érezték, hogy a lehető legjobb képet kell festeniük anélkül, hogy hibákat vagy kudarcokat mutatnának. Számos történet szólt arról, hogy a menedzserek már jóval a decemberi ünnepek előtt aggódva kezdték meg a felkészülést. Más szóval, hogy jó benyomást keltsenek, a vállalat legértékesebb emberei több mint egy hónapot szántak arra, hogy felkészüljenek a belső értékelésre.

A tanulási kultúrára való áttérés részeként Courtois már korábban is arra ösztönözte csapatát, hogy hagyjon fel a precíz kérdésfeltevéssel és térjen át inkább egy coach-szemléletű megközelítésre, amely olyan kérdéseket tesz fel, mint például "Mit szeretnél csinálni?". "Mi működik?" "Mi nem működik?" és "Hogyan segíthetünk?". Ugyanakkor a régi szokásokat nehezen lehet levetkőzni. Csak miután Courtois eltörölte az év eleji értékelést - és ezzel megszüntette a változás egyik jelentős akadályát -, értette meg mindenki, hogy komolyan gondolja a dolgot.

 

A változás világában élünk. A sikeres vezetőknek egyre inkább ki kell egészíteniük iparági és funkcionális szakértelmüket általános tanulási képességükkel - és ezt a képességet ki kell fejleszteniük az általuk menedzselt emberekben. A vezetők többé már nem tudnak egyszerűen parancsolni és irányítani. Azzal sem lesznek sikeresek, ha a csapattagokat elsősorban azért jutalmazzák, mert hibátlanul végzik azokat a dolgokat, amelyeket már tudnak. Ehelyett coach-ként kell mindennap végezniük a munkájukat, akinek az a feladata, hogy energiát, kreativitást és tanulást serkentsen az emberekben, akikkel együtt dolgozik.

A cikk alapjául szolgáló angol nyelvű anyagot ezen a linken olvashatod el. 


Megosztás


Tetszett? Akkor ezeket is nézd meg!


Konfliktusmegoldás háromszögek segítségével
A cikkben a konfliktusmegoldás két innovatív eszközét mutatjuk be: a dráma-, és a felhatalmazás háromszögét.

A kultúraváltás elfogadása és ösztönzése
Kultúraváltás sikeres vezetése: hogyan hajtsd végre és teremtsd meg az elfogadást és az összhangot? A helyes vezetői lépések megismerése.

A tönkrement kultúra ellenszere
Cikkünk mélyrehatóan feltárja a kultúra váltás rejtelmeit és bemutatunk egy elengedhetetlen lépést, amely segít a változásban.


Kapcsolat


Következő lépések
Írj egy üzenetet nekünk
Mi felvesszük veled a kapcsolatot 48 órán belül